Prológus

2029. július 18.

Szerda
15:36

Hajónapló: 32. bejegyzés

Ez a második nyarunk az óceánon. A szigeten lévő bázisunkat felépítettük, a labort berendeztük. Az expedíción idén csak tízen veszünk részt. Úgy tervezzük, hogy télen is maradunk, délebbre települünk.
Egyelőre semmi különlegeset nem észleltünk, bár két hete érkeztünk. A legénység lelkesedése egyre alább hagy.

Bejegyezte: Frank Wood, hajókapitány.

A kis lélekvesztőnek tűnő kutatóhajót a szél ide-oda dobálta a toronyházmagas hullámok között. Az égen egyre több szürke felleg gyülekezett, és elég nagy viharnak nézett elébe a Heavy Soul legénysége.
-Merre van a legközelebbi szárazföld, Victor?!- ordította Frank kabinjából a kormánykeréknél álló fiatal fiúnak. Nagyjából húsz éves lehetett, középbarna hajjal, mélybarna szemekkel, magas arccsonttal, és izmos testalkattal. Fehér inge karjaira tapadt, miközben eredménytelenül próbált kikerülni a közeledő vihar középpontjából.
-Fogalmam sincs, apám!- kiáltott vissza, majd a radart kezdte el nyomkodni.- Fél óra alatt oda tudunk érni, ha húsz csomóval haladunk.- mondta fintorogva, és lehajtotta az érintőképernyő védőlemezét.
-Nagyszerű.- morgott a kapitány, majd kirontott az ajtón.- Ez esetben védőburkot fel!- kiáltotta, mire mindenki megvadultan rohant a legkülönbözőbb helyekre. Néhány fehérszesztől kótyagos matróz a sürgés-forgás közepette a tengerbe hullt, majd hirtelen, mintha valami külső erő rántaná őket, a vízbe merültek. Ez senkinek sem tűnt fel, mivel a legénység a közeledő záporra koncentrált.
Néhány perc múlva egy ezüstszínű, titánból készült, aerodinamikailag tökéletesre formált védőburok vette körbe a hajót. Mindenki annak gyomrába menekült, és a kanapén várták a vihar elcsendesülését.
Átható tekintettel figyelték az üvegpadlót, amin keresztül leláthattak a tengerbe.
Hirtelen mindenki egy pillanat alatt felpattant, felborítva maguk mögött a garnitúrákat. Egy nem mindennapi dolog csapódott az ablaknak, ami talán végre pontot tehet a második évi küzdelmes kutatásaiknak, ám most semmit sem tudtak kezdeni az információval.
Elsőként Frank tért magához a sokkból:
-Na, ez meg mi a szájbatekert kapitalista jóég volt?!